Hova kerüljön a beltéri? 12 tiltott hely
A beltéri egység elhelyezése az a pont, ahol a legtöbb klímázás el tud csúszni. Pedig kívülről nézve ez tűnik a legegyszerűbbnek. Felrakjuk valahova a falra, fújja a hideget, kész.
Aztán jön az első nyár, és kiderül, hogy a kanapén ülve konkrétan lefagy az arcod. Vagy éjszaka a nyakadba fúj, és reggel úgy kelsz, mintha megvertek volna. Vagy szépen csöpög, mert a kondenzvíz nem tud rendesen elmenni. Vagy csak simán hangos, mert olyan helyen van, ahol minden rezonancia visszajön.
Szóval. Hova ne kerüljön a beltéri egység? Hoztam 12 tipikus tiltott helyet. Nem azért tiltott, mert valami misztikus szabály van rá, hanem mert a gyakorlatban mindig gondot okoz.
Na de nézzük a listát.
1) Közvetlenül az ágy fölé (vagy úgy, hogy rád fújja a levegőt)
Ez a klasszikus hiba. Szép lenne ott, logikus is, mert a hálóban akarod a komfortot éjszakára. Csak van egy gond.
A klíma nem “hűti a szobát”, hanem levegőt mozgat és azt temperálja. Ha a légáram a fejedre, nyakadra, mellkasodra megy órákon át, akkor kész is a reggeli torokkaparás, merev nyak, megfázás. És igen, fűtésnél is tud kellemetlen lenni, csak ott inkább a kiszáradás érződik, és a huzat ugyanúgy a szemeknél, például.
Ezért is fontos megfontolni azt is, hogy a klíma vagy ventilátor legyen az adott helyiségben.
Ha hálóban használod a klímát, akkor a cél: ne közvetlenül a fekvőhelyre fújjon, és legyen értelme a légáram útjának.
De ha nem Budapesten laksz is tudunk segíteni kiválasztani a megfelelő helyet a lakásban.
2) A kanapé fölé, a tévézős “fix helyedre” irányítva
Ugyanez a helyzet a nappaliban is. Van az a pont, ahova mindig leülsz. Ha oda fújja a levegőt, akkor egy idő után nem komfort lesz, hanem probléma: “jó, inkább kikapcsolom”.
A legrosszabb az, amikor a beltéri pont a kanapé felett van, és a lamellák hiába vannak oldalra állítva, a légáram mégis visszacsap a tartózkodási zónába.
Itt nem az a kérdés, hogy le tudja-e hűteni a szobát. mert megteszi. Csak közben téged is “hűt”, és a közvetlen légáramnak megfázás a következménye, sajnos.
3) Konyhába, főzés mellé, zsír és pára közelébe
A konyha csábító, mert ott meleg van nyáron. Viszont a konyhai levegőben:
- zsír és olajpára van
- pára van
- szagok vannak
- sok a hőingadozás
A beltéri egység hőcserélője és szűrői ezt mind megkapják. A zsír és olaj ráragad a lamellákra, megfogja a port, és hirtelen lesz egy olyan beltérid, ami büdös, és sokkal hamarabb igényel tisztítást. Ráadásul a pára és a zsír együtt elég, erős vegyszerrel is nehezen letakarítható.
Konyhába sajnos nem érdemes tenni klímát, az elszívó a megoldás, és persze hozzá az, hogy tudjon friss levegő is bejutni.
4) Fürdőszobába (magas páratartalom, korrózió, érintésvédelem)
Sokan kérdezik, hogy “a fürdőbe lehet?”. Röviden: nem jó ötlet.
És tiltott, nem lehet vizes környezetbe rakni!
A fürdő párás. Nagyon. A klíma beltéri egysége nem oda van kitalálva, hogy állandóan kapja a gőzt, a fröccsenő vizet. Nem védett a fröccsenő víz ellen, nem kettős szigetelt, védőfölddel van ellátva, amik miatt életveszélyes, és ezért nem ez a rendeltetésszerű helye.
Ha fűtés miatt akarnád, akkor is van általában jobb megoldás.
5) Radiátor fölé, konvektor fölé, vagy bármilyen hőforrás közelébe
Ez egy olyan hiba, ami első ránézésre nem tűnik hibának. “Ott van hely a falon.”
Csakhogy a beltéri egység szenzorai a beszívott levegő alapján szabályoznak. Ha alatta hőforrás/ radiátor van, akkor:
- rosszul mér hőmérsékletet
- gyorsan úgy érzi, elérte a hőfokot
- ki-be kapcsolgat
- ingadozik a komfort
Fűtésre használt klímánál ez még jobban kijön. Nem a radiátorral kell versenyezni.
6) Függöny mögé, karnis alá, szűk helyrebe beszorítva
A beltéri egységnek levegő kell. Nem is kevés.
Ha a beszívás vagy a kifújás útjába bármi belóg (függöny, dekorpanel, alatta szekrény fűtésben: szekrény teteje), akkor csökken a légszállítás, romlik a hatásfok, és jönnek a mellékhatások:
- hangosabb működés, feljebb veszi a ventilátor sebességét
- egyenetlen hűtés/fűtés
- gyakran visszakering a levegő a szívott oldalra, azt érzi, hogy elérte a hőfokot,s akkor leáll.
Szóval hiába “esztétikus”, ha közben a klíma szenved.
7) Úgy elhelyezve, hogy a légáram azonnal “kimegy” a szobából, kifelé fúj
Ez az a pont, amikor a klíma dolgozik, te fizetsz, és a hűvös meg… a folyosón landol.
Ha a beltéri egység olyan helyre kerül, ahol az ajtónyitások, közlekedés, huzat miatt a temperált levegő rögtön elszökik, akkor az egész rendszer rosszabb hatásfokkal megy. A szoba nem tartja meg a komfortot, a készülék meg többet fogyaszt.
Persze nem minden ajtó fölötti elhelyezés rossz. De ha az a fő légút, ahol állandóan járkálnak, akkor nem ott van a beltéri helye. aki alatta elmegy, nyakába kapja a légáramlatot.
8) Lépcsőházra nyíló térbe, galériára “csak úgy”, tervezés nélkül
Nyitott terek, galériák, lépcsők. A meleg felmegy, a hideg leáramlik, és télen, sem nyáron nem lesz megfelelő. Ráadásul, aki ott elmegy, nyakába kapja..
Ha a beltéri egység egy olyan ponton van, ahol a levegőáramlás természetes útja “elszívja” a teljesítményt, akkor hiába a jó gép, nem fogja azt tudni, amit vársz tőle.
Ilyen terekhez sokszor más elhelyezés, más teljesítmény, néha több beltéri, vagy legalább okosabb légterelés kell. Ez az a szempont, ahol tényleg érdemes a helyszíni felmérésnél alaposabban átgondolni a beltéri helyét.
9) Olyan falra, ahol túl nagy a rezgés vagy rossz a teherbírás (gipszkartonra is fel lehet tenni a beltérit).
A beltéri egység nem túl nehéz (6-20 kilóig), de nem is egy képkeret. Ha rossz a fal, akkor:
- rezonálhat, zöröghet
- idővel meglazulhat a felrögzítése, például. elázott gipszkarton.
Gipszkartonra is lehet klímát rakni, csak nem mindegy hogyan. Megfelelő rögzítéssel, több rögzítési ponttal. “Felcsavarozzuk és kész” típusú megoldásból lesznek a későbbi bosszúságok, márkás, minőségi anyagokkal megoldható.
10) Túl magasan, hozzáférhetetlen helyre (ahol nem lehet normálisan tisztítani sem)
A beltéri egységet karbantartani kell. Szűrő hőcserélő, kondenzvíz tálca. Aki azt mondja, hogy “ez majd elvan”, az vagy szerencsés, vagy még nem szagolta meg egy évek óta nem tisztított klíma első bekapcsolását.
Ha a beltéri egység olyan helyre kerül, ahol:
- nem lehet levenni a burkolatot normálisan
- nem fér hozzá a szerelő
- csak létratornyokkal meg bohóckodással lehet karbantartani
akkor a karbantartás drágább, macerásabb, vagy elmarad. És ebből lesz a bűz, a csöpögés, a gyengébb teljesítmény.
11) Közvetlen napfényre, ahol a szenzor “megbolondul” (és a burkolat is kapja)
Ha a beltéri egységet direkt nap süti, az két irányból is rossz:
- a burkolat, műanyag elemek hosszú távon öregszenek, elszíneződnek
- a hőérzékelés pontatlanabb lehet, mert a környezet nem azt a hőmérsékletet mutatja, ami a szoba átlagos komfortja
Itt is az a lényeg, hogy a klíma “okosan” szabályozzon. Ehhez pedig normális környezeti feltételek kellenek.
12) Olyan helyre, ahol nem lehet normálisan kondenzvizet elvezetni (vagy csak trükközve)
A csöpögő klíma tipikus sztori. És sokszor nem az a baj, hogy rossz a gép. Hanem az, hogy az elvezetés eleve rosszul lett kitalálva.
A beltéri egység kondenzvizet termel hűtéskor. Ha a lejtés, csővezetés, szifonozás, vagy a szivattyús megoldás nincs jól megoldva, akkor:
- visszafolyás lehet
- pangó víz, szag
- csöpögés a falon
- penészesedés foltokban
Ezért “tiltott” hely az, ahol a kondenzvíz elvezetés csak úgy oldható meg, hogy majd valahogy lesz. A víz mindig megtalálja a maga útját. Általában a parkettára.
Nem fogok úgy tenni, mintha lenne egyetlen univerzális pont. Nincs. De a jó elhelyezés általában ezt tudja:
- nem fúj direktben a tartózkodási zónára
- szabad a beszívás és kifújás
- jó a kondenzvíz elvezetés
- hozzáférhető tisztításhoz
- észszerű csőhossz, észszerű nyomvonal
- a légáram “bejárja” a szobát, nem az ajtón át menekül
És még valami. Sokszor nem is az a kérdés, hogy “ide vagy oda”. Hanem hogy egyáltalán mekkora teljesítmény, melyik fal, milyen magasság, milyen beltéri típus. Itt szokott elválni a “felraktuk” a “normálisan meg van csinálva” szinttől.
Állj be a szoba közepére, és képzeld el, hogy a beltéri egységből egy széles levegőcsík jön ki. Merre menne? Kinek a fejére? Hol akadna el? Melyik bútor fogja meg?
Ha már itt furán néz ki, akkor a valóságban sem lesz jobb.
Ha Budapesten, vagy a környező megyékben vagy, és szeretnéd, hogy valaki ránézzen a helyszínen (nem csak fotó alapján tippeljen), akkor itt tudsz ajánlatot kérni: kapcsolat. Telepítés, karbantartás, tisztítás, javítás. Garanciával, normális kivitelezéssel, nem a “majd jó lesz ott” módszerrel.
Rövid összefoglaló, ha csak egy percet szánsz rá
A beltéri egység ne kerüljön:
- ágy fölé, rád fújva
- kanapé fölé, fix ülőhelyre fújva
- konyhába zsír és pára közelébe
- fürdőbe magas párába
- radiátor vagy hőforrás fölé
- függöny mögé, beszorítva
- ajtó fölé úgy, hogy a levegő kiszökik
- galériás, lépcsős térbe tervezés nélkül
- rezonáló, gyenge falra rossz rögzítéssel
- hozzáférhetetlen magasságba
- direkt napfényre
- oda, ahol a kondenzvíz elvezetés csak trükközve megoldható
Ha ezt a 12-t elkerülöd, már nagyot léptél előre. A maradék pedig finomhangolás. És igen, az számít igazán.
Gyakran Ismételt Kérdések
Miért nem ajánlott a beltéri egységet közvetlenül az ágy fölé felszerelni?
A beltéri egység nem a szoba hűtésére, hanem a levegő temperálására szolgál. Ha a légáram közvetlenül a fejedre, nyakadra vagy mellkasodra fúj alvás közben, az hosszú távon torokkaparást, merev nyakat és fejfájást okozhat. Ezért fontos, hogy ne közvetlenül a fekvőhelyre irányuljon a légáram.
Milyen problémákat okozhat, ha a klíma a nappaliban, a kanapé fölött van felszerelve?
Ha a beltéri egység közvetlenül a kanapé fölött van és oda fújja a levegőt, akkor túl direkt légáramot kapunk, ami kényelmetlenséget okoz. Bár le tudja hűteni a szobát, de az ott ülők könnyen megfázhatnak vagy kellemetlennek érezhetik a légmozgást, emiatt inkább kikapcsolják a klímát.
Miért nem jó ötlet klímát felszerelni a konyhába vagy főzőlap közelébe?
A konyhai levegőben zsír aeroszolok, pára és szagok vannak jelen, amelyek lerakódnak a klíma hőcserélőjén és szűrőin. Ez gyorsabb szennyeződést és kellemetlen szagokat eredményezhet, valamint gyakoribb tisztítást igényel. A klíma így hamarabb elhasználódik és kevésbé hatékony lesz.
Hogyan segíthet egy szakember abban, hogy megfelelő helyre kerüljön a beltéri egység?
Egy tapasztalt klímaszerelő ismeri azokat a tipikus hibákat és problémás helyeket, ahol nem érdemes felszerelni a beltéri egységet. Budapesten például a csapatunk garanciával végzi az ilyen telepítéseket, így biztos lehetsz benne, hogy optimális helyre kerül majd az egység.
Milyen következményekkel járhat, ha rossz helyre kerül a beltéri egység?
Ha rossz helyre kerül például túl közvetlenül ránk fújja a levegőt vagy olyan helyen van ahol kondenzvíz nem tud rendesen elfolyni, akkor lehetnek egészségügyi problémák (pl. torokkaparás), kényelmetlenségek (pl. zaj vagy hidegérzet), illetve műszaki gondok (pl. csöpögés vagy gyorsabb elhasználódás).
Hol találhatók további információk és segítség klímaszereléshez Budapesten vagy környékén?
Budapesten és környékén érdemes felkeresni a Klímát gyorsan csapatát kapcsolat, akik garanciával végzik telepítéseiket.